Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZENT KORONA ŐFELSÉGE 33 év fogság után 33 éve ITTHON

2011.01.06

Rácz Erzsébet

 
   
http://kulturport.hu/tart/rcikk/f/0/137979/1

A Szent Korona eredete

A Szent Korona eredetéről szinte lehetetlen lexikonszerűen nyilatkozni, mert a kutatók alapvető kérdésekben sem tudnak megegyezni. Több mint 40 elmélet született már a korona eredetére nézve, a legszélsőségesebb ellentmondásokkal.

A korona sajátossága, miszerint az alsó abroncs képei eltakarják a felső pánt alsó részén lévő képeket, arra engedett következtetni bizonyos kutatókat, hogy a korona két ebből a két részből lett összeillesztve, hiszen nem lehet, hogy egy ilyen fontos tárgy tervezésénél ilyen súlyos "hibát" ejtsenek. Ez az érvelés első hallásra logikus, amíg végig nem gondolja az ember, hogy ha ilyen fontos tárgynál nem követhettek el ekkora tervezési hibát, akkor ekkora összeillesztési hibát hogyan követhettek el.

Tehát mindegy, hogy a korona készítői mindent maguk csináltak, vagy kész darabokból dolgoztak a végeredmény ugyan az lett, és ha a végeredmény "hibásnak" mondható, akkor mindkét esetben hibáztak a készítők. Ezek a magyarázatok tehát nem válaszolják meg azt a valóban felmerülő kérdést, hogy miért takarják el az alsó képek a fölsőket.

A korona felső része latin betűs, míg az alsó görög. Ebben a tényben a az "összeillesztett" korona hívei nézetük megerősítését látták, és megszülettek az elméletek a latin korona római, és a görög korona bizánci származásáról, mint legkézenfekvőbb származási helyekről. Ez ellen az érv ellen szólva más kutatók fölhívták a figyelmet, hogy az egyházon belüli kétnyelvűség a mai napig megőrződött, a fontos eseményeknél pl. templom-, vagy papszentelésnél a mai napig a Római Katolikus Egyházban görög és latin nyelven egyaránt el kell mondani minden fontosabb szöveget.

Ez a gyakorlat korábban, amikor az iskolákban is ezt a két nyelvet oktatták, még általánosabb volt. Ezt a két liturgikus nyelvet az Egyház nem pusztán hagyományból használja, hanem mert a görög a bölcsesség nyelve, a latin a hatalomé. Ilyen szimbolikus jelentéssel különülhet el az alsón és a felső részen használt nyelv is.

Régi feltevés volt Dukász Mihály bizánci császár képe alapján datálni a koronát. De erről a képről egyértelműen kiderült, hogy utólag lett felerősítve, egy lefeszített, feltételezhetően Szűz Mária kép helyére. Persze az, hogy miért, ki és mikor cserélte ki, még ma sem világos.

1978. január 6-án a korona hazatért Magyarországra

Áttörést jelentett a Szent Korona az Egyesült Államokból 1978. január 6-án történt hazahozatala után elvégzett kutatás. Négytagú mérnökcsoport ( Beöthy Mihály, Fehér András, Ferenczné Árkos Ilona, Ferencz Csaba: Egy régi kor kozmológiájának emléke: a Magyar Korona.

Fizikai Szemle 1981. 12. sz..) és később két aranyműves, Ludwig Rezső és Csomor Lajos vizsgálhatta a koronát. Megállapításaik szerint a Szent Korona egységesen kivitelezett ötvösmű. Kialakításának ötvösszakmai sajátossági alapján nem készülhetett sem Nyugat-Európában, sem Bizáncban. Az ékszerek kimunkálása alapján kaukázusi ötvösműhely remeke a Szent Korona, ahol a belső-ázsiai, iráni és mezopotámiai stílusok ötvöződtek.

A Szent Korona Magyarországra érkezéséről is rengeteg, kalandosabbnál kalandosabb elképzelés született. A legismertebb és legelfogadottabb nézet szerint a Szent Koronát II. Szilveszter pápa küldte Szent István 1001-es koronázására. Más vélemények szerint Szent István Grúziából rendelt magának, a legkalandosabb elmélet szerint a kaukázusi műhelyben készült koronát az avarok zsákmányolták meg, majd Nagy Tudum avar kagán 796-os aacheni látogatása alkalmával vitte ajándékba Nagy Károlynak, akit 800-ban III. Leó pápa ezzel koronázott meg. 1000 húsvétján III. Ottó megtalálta Nagy Károly sírját és benne a koronát, amelyet elvitt II. Szilveszter pápának, aki ezt küldte Szent Istvánnak.

A Szent Korona eredetére az írásos források híján valószínűleg soha nem fog fény derülni. De a nemzeti ereklyéket mindenütt a misztika homálya veszi körül, és egy ereklye lényege nem a fizikai testének, anyagának a milyenségében, eredetében keresendő, hanem a köré gyűlt eszmei, szellemi tartalomban. A Szent Korona eszmeisége a lényeg, és nem az a pár deka arany, amiből készült. Aki csak az anyagi koronát, vagyis darab fémet képes látni, annak még nem tárult föl a Szent Korona lényege.

A Szent Korona 55 magyar király fejét érintette. Csak két király nem volt megkoronázva. II. János Zsigmond ellenkirály , aki csak névleg uralkodott és 1570-ben le is mondott, valamint II. József a "kalapos király", aki nem koronáztatta meg magát. A Magyar Állam ezer éve alatt a Szent korona is kalandos történelmet élt meg.

 

A Koronát szállító repülőgép 1978. január 5-én este 21 óra 30 perckor landolt a ferihegyi repülőtéren, ahol a történelmi keresztény egyházak akkori legmagasabb rangú vezetői fogadták: Lékai László bíboros a katolikus, Barta Tibor a református egyházat képviselte. A Rákóczi induló elhangzása után a Korona az országgyűlés épületébe került, ahol másnap Cyrus Vance hivatalosan is átadta a magyar népnek.
Forrás: http://www.smkfsze.hu/

További igen érdekes részletek: A fordulat Jimmy Carter elnöklése idején következett be, amikor ereklyénk hazatérhetett. Ennek is megvannak az előzményei. Carter elnök és felesége a hetvenes évek végén a Házat-Hazát mozgalom keretében Magyarországon dolgozott egy rászoruló család otthonának építésén. Az elnök felesége fűrészelés közben elmondta kalákában dolgozó magyar munkatársainak, hogy álmot látott: férjének „haza kell engednie Szent Koronát.” Carterné természetesen elmondta álmát a férjének, aki egyetértett. Szerencsénkre a hazahozatal engedélyezéséről nem a kongresszusnak kellett döntenie – elégséges volt Carter elnöki rendelete. Igy hát valamennyi magyar hálával tartozik Jimmy Carter baptista, mélyen hívő közjogi méltóságnak, aki – valószínűleg – ezért vesztette el a következő választást. Döntése ugyanis szinte mindegyik amerikai magyar ellenérzését kiváltotta – akkoriban kétmillió honfitársunk élt azUSA-ban, – hiszen még Magyarországon tartózkodtak a szovjet csapatok...
Forrás: http://www.szakc.sk/felvidekma/i0801.pdf