Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Árpádházi Szent Erzsébet

2011.11.21

Árpádházi Szent Erzsébet
(1207 Sárospatak– 1231 Marburg)

Édesatyja II. András magyar király (1205 - 1235), édesanyja Meráni Gertrúd ( Katona József  “Bánk bán” c. művéből Erkel Ferenc írt operát, melyből megismerhetjük Gertrudis királyné jellemét).

 

Négy éves korában eljegyezték Hermann thüringiai tartományi gróf Hermann nevű fiával, ezért Erzsébetet Wartburgba vitték, a továbbiakban ott is nevelkedett. A  fényes kisérettel érkező Magyar Királylány oly gazdag kincsekkel érkezett, amennyit még nem láttak addig thüringiában. Ezüstből készült fürdőkádját a templomba akarták cipelni, mert akkoriban ott, még nem ismerték a fürdőkádat, - azt hitték, keresztelő medence….

 

Az ifjú Hermann hirtelen meghalt 1216-ban, ekkor Erzsébetet el akarták távolítani az udvarból, azonban a hozomány visszaadása gondot okozott volna, ezért a tartománygróf másodszülött fiával, Lajossal jegyezte el újra. Ez a vőlegény azonban a lovagköltők verseinél valójában jobban szerette a lovaglást. Erzsébet immár SZERELMI házasságot köthetett Lajossal, aki viszonozta szerelmes érzéseit !

 

A fényes mennyekzőt 1221-ben tartották, (ekkor Erzsébet 14 éves !) egyesek szerint a pesti plébánián, a mai belvárosi templom akkori épületében.
Lajos megértéssel fogadta Erzsébet élénk temperamentumát, bőkezű adakozását a szegényeknek, éhezőknek és rászorultaknak, böjtjeit, hosszú imádságait és önmegtagadásait is. Jóindulatának és adományozó készségének bizonyítéka, hogy Szent Erzsébet Gothában a Szent Lázár Lovagrendnek leprakórházat alapított.


Három gyermekük született: Hermann 1223-ban, Zsófia 1224-ben és Gertrúd 1225-ben, ő később premontrei kanonoknő lett.

(vagyis Erzsébet 15, 16  és 17 évesen szülte gyermekeit gyors egymásutánban, viszonylag fiatalon)
Vagyonát a német udvar felélte, így személyes ékszereit eladva alapított ispotályokat a szegényeknek. Az ekkor gyakori éhinségek miatt folyamatosan élelmezte is őket az udvar  készleteiből.

 

1227-ben Erzsébet férje Lajos, II. Frigyes szentföldi keresztes háborújába indult, de Otrantóban, még az év szeptember 11-én meghalt pestisjárványban (  tehát Erzsébet 2o évesen megözvegyül).


Férje halála után a wartburgi várban férje rokonai meglehetős ellenszenvvel bántak Erzsébettel, ekkor történhetett a rózsacsoda is, amely szerint a szegényeknek elrejtett kenyér a köpenyében rózsákká változott. Gyermekeivel el kellett menekülnie Wartburgból Eisenachba, ahol azonban csak istállóban húzhatta meg magát. Utóbb a kitzingeni apácakolostorba fogadták be, mígnem Egbert bambergi püspök a pottensteini várban biztosított neki szállást. Gyermekeit anyósa erőszakkal elválasztotta tőle !

Helyzete csak akkor változott, amikor  II. Frigyes császár megkérte a kezét (Erzsébet ismételten kikosarazza a kérőt, “rőtszakállú” Barbarossza Frigyest, a német császárt).


Atyja, II.András  több levélben kéri, térjen haza, s végül nemesi küldöttséget meneszt szerelmetes lányáért. Ám Erzsébet a maradás mellett dönt.

Férjének a Szentföldről visszatért lovagtársai ezután elérték, hogy Erzsébet visszatérhetett Wartburgba. A Pápa egy személyes gyóntatót rendel mellé (Marburgi) Konrád fő-inkvizítor személyében, s úgy látszik, hogy az ő unszolására költözött végül is Marburgba, ahol Konrád, Németország inquisitora kegyetlen aszkézisre és ostorozásra (!) kényszerítette. Ez a folyamatos, ember feletti kegyetlenkedés és lelki-szellemi terror teljesen felőrölte. Egészsége megroppant és 1231. november 17-én, 24 évesen zárt kolostori felügyelet közepette  elhunyt.

Temetéséről személyesen a Pápa és Frigyes császár rendelkezett, szigorúan megtiltották, hogy bárki közel menjen a halott teteméhez, azt a kolostorban őriztették. A koporsót is személyesen vitte a császár és testőrsége. Konrádot nem sokkal később útonálló rablók ölték meg, a nép körében nagy megkönnyebbülést okozva.


Marburgi sírjánál rövid időn belül 58 csodát jegyeztek fel, ezért IX. Gergely pápa hamarosan megindította a szentté avatási eljárást és már 1235. május 26-án kibocsátott Glorius in majestate kezdetű bullájával, még édesapja, II. András király életében szentté is avatta Erzsébetet.
Sírja fölé 1236. május elsejére Konrád thüringiai tartományi gróf gótikus templomot építtetett, ekkor mintegy száz püspök és érsek jelenlétében Szent Erzsébetet új díszes sírhelyre helyezték és II. Frigyes császár koronáját a sírjára helyezte mondván:


„Nem koronázhattam meg mint császárnét, most megkoronázom őt, mint Isten
országának halhatatlan királynőjét.”

 

Nyugat-Európában egészen az 17oo-as évek végéig a legnagyobb élő, HATÓ  Német (!) Szent-ként tisztelték, csont-erekjéit a Francia Forradalom idejéig gyógyulni vágyó zarándokok tömegei keresték fel. Ekkor egy állítólagos őrült betört a templomba, és szétszórta azokat (!?)

Koponyáját titokban Svédországból nem oly régen hozták haza, s a pilisben eltemetett anyja, Gertrúd csontjaiból vett mintával genetikai azonosítást végeztek. A koponyán látható, hogy  halálát a koponyára mért ütés okozhatta…..

 

Erzsébet: ÉRZ SEBET, ÉR SEBET, az érzéssel, szeretettel gyógyító

 

 

Lássuk meg:

         

Erzsébet  olyan utat jár be Szent-té válásáig, amely a női élet TELJESSÉGE! Ő az AranyAsszonyok  Magyar-keresztény utódja !

 

Azaz NEM  vonul el a Világtól egy zárdába, vagy kolostorba. NEM vesz fel erényövet, hogy szüzességét megőrizze. NEM az oltár előtt térdepelve tölti a napot, vagy zsolozsmázva…..! Hanem….

 

Magyar, de  idegen, – vele és Hazájával ellenséges – környezetbe kerül…

Királylány, de folyamatosan megalázzák…

Gazdag, de szétosztja vagyonát…

Szerelmes ! Ám  elveszíti szerelmesét…

Férjhez megy, de hamar megözvegyül…

Gyermekeket szül és szoptat, - anyósa elveszi tőle gyermekeit…

Szép és vonzó, de nem megy újra férjhez, pedig a Német Császár a kérő…

ÚR-nő, de folyvást  dolgozik, betegeket ápol…

JóIstennel van közvetlen kapcsolatban, de a pápai inkvizítor naponta megkorbácsolja…

…s mindezt    4    éves korától    24   éves koráig megcselekszi…!

Erősen emlékeztet Jézus ÚTjára. Tényleg Ember  FELETTI!

 

 

Epilógus: 2007. Pünkösdjén Magyarok Királynéja, SzűzMária, Árpádházi Szent Erzsébet  születésének 800. évfordulóján Sárospatakon jelölte ki Belső-Magyarország “Csík-Somlyó”-ját.

A Rákóczy vártemplomban a Kassai Érsek és az Egri Érsek celebrált Szent Misét mintegy 100 pappal,  Szent Korona Őfelsége  jelenlétében, melyet a Korona Díszőrség kísért….